Hogyan biztosítja a végponttól végpontig terjedő titkosítás a zéró bizalom hálózatokat?
A végponttól végpontig terjedő titkosítás (E2EE) elengedhetetlen az adatok védelméhez a zéró bizalom hálózatokban. Ez biztosítja, hogy csak a küldő és a címzett férhessen hozzá az adatokhoz, még akkor is, ha más védelmi intézkedések kudarcot vallanak. Ez a megközelítés összhangban van a Zero Trust alapelvével: „soha ne bízz, mindig ellenőrizz”. Íme, amit tudnod kell:
- Az E2EE védi az adatokat minden állapotban – nyugalmi állapotban, átvitel közben és használatban – a forrásánál történő titkosítással.
- A zéró bizalom megszünteti a veleszületett bizalmat, folyamatosan hitelesíti a felhasználókat, eszközöket és alkalmazásokat a biztonsági incidensek megelőzése érdekében.
- A zéró bizalom alapelvei tartalmazzon explicit ellenőrzést, minimális jogosultságú hozzáférést és feltételezze a jogosulatlan behatolások előfordulását.
- Titkosítási protokollok, mint például az AES-256 és a TLS 1.3 erős védelmet nyújtanak, míg a megfelelő kulcskezelés garantálja a biztonságot.
A NIST nézete a zéró bizalom architektúrákról és a posztkvantum kriptográfiáról | CyberArk
A zéró bizalom modelljének megértése
A zéró bizalom modell jelentős változást jelent a hálózati biztonságban. A régebbi megközelítésekkel ellentétben, amelyek feltételezik, hogy a hálózaton belül minden biztonságban van, a zéró bizalom teljesen megszünteti az eredendő bizalom fogalmát.
A hagyományos biztonsági modellek a külső védelemre támaszkodnak. Miután a felhasználók átlépik ezeket a kezdeti akadályokat, gyakran széleskörű hozzáférést kapnak a belső rendszerekhez. Ez a felállás sebezhetővé teszi a szervezeteket – ha egy támadó behatol a külső védelembe, vagy egy megbízható belső személy titkai veszélybe kerülnek, kevés ellenállással mozoghatnak a hálózaton.
A zéró bizalom az ellenkező megközelítést alkalmazza. Ahogy a Forrester fogalmaz, „A Zero Trust elnevezés arra emlékezteti a biztonsági csapatokat, hogy soha ne bízzanak a hálózaton áthaladó csomagokban, és olyan éberségi magatartást tanúsítsanak, amely feltételezi, hogy a vállalat már elszenvedett egy incidenst.” Ez a modell feltételezi, hogy a fenyegetések mindenhol jelen vannak – a hálózaton belül és kívül egyaránt –, és minden hozzáférési kéréshez folyamatos ellenőrzést igényelnek.
A pénzügyi tét hatalmas. Napjainkban egy adatvédelmi incidens átlagos költsége meghaladja a $4 millió, így a zéró bizalom nemcsak biztonsági fejlesztés, hanem okos üzleti döntés is. Vegyük például a 2015-ös Személyzeti Menedzsment Hivatal (OPM) incidensét: 22,1 millió rekord lelepleződött, ami aláhúzza egy olyan biztonsági modell szükségességét, amely minden szinten előtérbe helyezi az éberséget.
A nulla bizalom architektúrájának alapelvei
A zéró bizalom három alapelven működik, amelyek közvetlenül a hagyományos biztonsági modellek gyengeségeit kezelik:
| Alapelv | Leírás |
|---|---|
| Explicit módon ellenőrizze | Hitelesítsen és engedélyezzen minden kérést az összes elérhető adatpont felhasználásával. |
| Használja a legkevesebb jogosultságú hozzáférést | Adaptív szabályzatok használatával korlátozza a hozzáférést a feladatokhoz feltétlenül szükséges minimumra. |
| Feltételezhető jogsértés | Készüljön fel a biztonsági résekre a hatások korlátozásával, a hozzáférés szegmentálásával és titkosítás használatával. |
Explicit módon ellenőrizze azt jelenti, hogy minden hozzáférési kérelmet gondosan ellenőriznek. Ez több tényező elemzését foglalja magában, mint például a felhasználói személyazonosság, a hitelesítő adatok, a viselkedés, a helyszín és az eszközbiztonság. Ahelyett, hogy egyetlen tényezőre hagyatkozna, a rendszer egy teljes kockázati profilt épít fel a hozzáférés megadása előtt.
Legkisebb jogosultságú hozzáférés biztosítja, hogy a felhasználók csak a feladataik elvégzéséhez szükséges engedélyeket kapják meg – semmi többet. Ez csökkenti a feltört fiókok által okozott károkat. Az ideiglenes hozzáférési szabályzatok, mint például a Just-In-Time (JIT) és a Just-Enough-Access (JEA), korlátozzák a kitettséget azáltal, hogy automatikusan lejárnak a feladatok befejezése után.
Feltételezhető jogsértés azt a gondolkodásmódot tükrözi, hogy az incidensek elkerülhetetlenek. A szervezetek a károk minimalizálására összpontosítanak a hozzáférés szegmentálásával, az adatok titkosításával és a tevékenységek szoros monitorozásával. Ez az elv segít megfékezni az incidenseket és csökkenteni azok összhatását.
A zéró bizalom modell folyamatosan hitelesíti, engedélyezi és érvényesíti a biztonsági beállításokat a hozzáférés megadása előtt. Ez az állandó ellenőrzés a változó fenyegetésekkel és felhasználói viselkedéssel együtt fejlődik, biztosítva a dinamikus és rugalmas védelmet.
Biztonsági problémák, amiket a zéró bizalom megold
A zéró bizalom a régebbi, peremhálózat-alapú modellek által már nem kezelt legmakacsabb biztonsági problémák némelyikét kezeli. Kialakítása mind a külső fenyegetéseket, mind a szervezeteket régóta sújtó belső kockázatokat ellensúlyozza.
Jogosulatlan hozzáférés megakadályozása a Zero Trust egyik fő erőssége. A hagyományos modellekkel ellentétben ez megtagadja az automatikus bizalmat, és folyamatosan ellenőrzi az összes hozzáférési kísérletet. Ez megnehezíti a támadók számára, hogy ellopott hitelesítő adatokat használjanak ki a széles körű hozzáférés érdekében.
Belső fenyegetések enyhítése egy másik kritikus előny. A hagyományos rendszerek gyakran alapértelmezés szerint megbíznak a belső felhasználókban és eszközökben, ami lehetőséget teremt a feltört fiókok számára a pusztításra. A zéró bizalom kiküszöböli ezt a vak bizalmat, ugyanolyan vizsgálatot alkalmazva a belső felhasználókra, mint a külsőkre.
Oldalirányú mozgás megállítása A hálózatokon belüli behatolás a Zero Trust egyik kiemelkedő tulajdonsága. A hagyományos rendszerekben a támadók, akik behatolnak a hálózat peremére, gyakran szabadon barangolhatnak. A Zero Trust mikroszegmentációt használ az erőforrások elkülönítésére, és minden hozzáférési kísérlethez új hitelesítést igényel. Ez az elszigetelési stratégia korlátozza a támadó által okozott károkat.
Titkosított forgalomfelügyelet kezelése egyre nagyobb kihívást jelent, mivel a webes forgalom 95%-je ma már titkosított. A hagyományos tűzfalak nehezen tudják hatékonyan ellenőrizni ezt a forgalmat. A zéró bizalom a hangsúlyt az identitás-ellenőrzésre és a viselkedéselemzésre helyezi át, csökkentve a forgalom puszta ellenőrzésére való támaszkodást.
Az adatvédelmi incidensek hatásának minimalizálása a Zero Trust egyik sarokköve. Azzal, hogy feltételezi a biztonsági incidensek bekövetkezését, a modell felkészíti a szervezeteket azok gyors észlelésére és megfékezésére. A szigorú monitorozás, szegmentálás és titkosítás révén a Zero Trust csökkenti a biztonsági incidensek súlyosságát és azok általános következményeit.
Ezen eredmények elérése érdekében a Zero Trust olyan eszközökre támaszkodik, mint a többtényezős hitelesítés (MFA), a fejlett identitáskezelő rendszerek és a valós idejű monitorozás. Az alkalmazottak képzése is kritikus szerepet játszik, biztosítva, hogy az emberi hibák ne ássák alá a technikai védelmet.
Ez a megközelítés a kiberbiztonságot proaktív, adatközpontú stratégiává alakítja. Úgy tervezték, hogy kezelje a mai összetett fenyegetéseket és a távmunka kihívásait, adaptívabb és ellenállóbb védelmet nyújtva a modern szervezetek számára.
Hogyan működik a végponttól végpontig terjedő titkosítás a zéró bizalom hálózatokban?
A végponttól végpontig terjedő titkosítás (E2EE) integrálása a zéró bizalom keretrendszerekbe minden lépésnél megerősíti az adatbiztonságot. Az E2EE az információvédelem sarokköve ezekben a rendszerekben, amelyek azon a feltételezésen alapulnak, hogy egyetlen csatorna sem eredendően biztonságos. Az adatok teljes életciklusuk alatti védelmével az E2EE biztosítja, hogy az érzékeny információk védve maradjanak még a potenciálisan veszélyeztetett környezetekben is.
Íme a legfontosabb különbség: az E2EE túlmutat a hagyományos titkosítási módszereken, mint például a Transport Layer Security (TLS). Míg a TLS titkosítja az adatokat az eszköz és a szerver között, a szerver továbbra is visszafejtheti és hozzáférhet az adatokhoz. Ezzel szemben az E2EE a létrehozásuk pillanatától titkosítja az adatokat, így csak a címzett tudja visszafejteni azokat.
Ez a módszer egy kritikus hiányosságot is orvosol a hagyományos biztonsági intézkedésekben. Míg az inaktív és továbbított adatok gyakran védelmet élveznek, a használatban lévő adatok – aktív feldolgozás során – sebezhetővé válhatnak. Például 2022 augusztusában a Ring megoldott egy biztonsági problémát, amely miatt a támadók ellophatták az otthoni hálózati jelszavakat az E2EE bevezetésével, amely még aktív használat közben is védi az adatokat.
Az E2EE-t képzeljük el úgy, mint egy zárt dobozt, amelyet csak a küldő és a címzett nyithat ki. Ez az analógia különösen releváns, ha figyelembe vesszük, hogy több mint 70% biztonsági incidens a hitelesítő adatokkal való visszaélésből ered. A visszafejtési kulcsok nélkül, még ha a támadók hozzáférnek is egy fiókhoz, az adatok elérhetetlenek maradnak. Ezek az elvek képezik a zéró bizalom környezeteket erősítő szabványosított protokollok alapját.
Titkosítási protokollok és szabványok
A zéró bizalomra épülő hálózatok számos titkosítási protokollra támaszkodnak az adatok védelme érdekében. Az olyan szabványok, mint a TLS 1.3 és az AES-256, sebességet és robusztus védelmet biztosítanak.
AES (fejlett titkosítási szabvány) széles körben használják az adatok protokollokon belüli titkosítására. A Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) szerint az AES-256 elég erős ahhoz, hogy még a SZIGORÚAN TITKOS kormányzati információkat is megvédje. Ez teszi az előnyben részesített választássá a zéró bizalom modelleket alkalmazó szervezetek számára.
„Az AES algoritmus összes kulcshosszának (azaz a 128, 192 és 256) kialakítása és erőssége elegendő a titkosított információk védelméhez TITKOS szintig. A SZIGORÚAN TITKOS információkhoz a 192-es vagy a 256-os kulcshossz használata szükséges.”
– NIST
Valós példák mutatják be ezen protokollok hatékonyságát. A WhatsApp a Signal Protocol-t használja az üzenetek, hanghívások és videohívások titkosítására. Hasonlóképpen, a ProtonMail a magánélet védelmét a feladó eszközén lévő e-mailek címzett nyilvános kulcsával történő titkosításával biztosítja, így a ProtonMail szerverei nem férhetnek hozzá a tartalomhoz.
A titkosítás erőssége azonban nem csak az algoritmusokról szól. Több mint 70% titkosítási sebezhetőségek inkább a nem megfelelő megvalósításból, mint maguknak a kriptográfiai módszereknek a hibáiból fakadnak. Ez aláhúzza ezen protokollok helyes telepítésének fontosságát.
| Jegyzőkönyv | Elsődleges felhasználás | Biztonsági szint | Teljesítmény | Jelenlegi állapot |
|---|---|---|---|---|
| TLS 1.3 | Webforgalom, e-mail, távoli hozzáférés | Magas | Optimalizált | Aktívan használt és ajánlott |
| AES-256 | Adattitkosítás protokollokon belül | Rendkívül magas | Gyors | Iparági szabvány |
| Jelprotokoll | Üzenetküldő alkalmazások | Magas | Jó | Aktívan használják üzenetküldő alkalmazásokban |
| IPsec | VPN-kapcsolatok, hálózati biztonság | Magas | Változó rezsiköltség | Aktívan használják VPN-ekhez |
Kommunikációs csatornák biztosítása
A titkosítási protokollokon túl a kommunikációs csatornák védelme az E2EE egy másik kritikus rétege. Az alkalmazásszintű titkosítás olyan meghatározott szolgáltatásokra összpontosít, mint a webböngészés (HTTPS-en keresztül), az e-mail és a fájlátvitel. Minden munkamenet létrehozza a saját titkosított alagutat, biztosítva, hogy még ha a hálózat veszélybe kerül is, az adatok biztonságban maradjanak.
A hálózati szintű titkosítás szélesebb körű megközelítést alkalmaz, mivel a szervezet infrastruktúrájának szegmensei közötti teljes adatfolyamokat védi. Például az IPsec titkosított alagutakat hozhat létre, amelyek az összes forgalmat védik, függetlenül a használt alkalmazástól.
Ez a rétegzett megközelítés különösen fontos a zéró bizalom környezetekben. Ahelyett, hogy kizárólag a tűzfalakra hagyatkoznánk a forgalom blokkolásában, a titkosított kommunikáció biztosítja, hogy még az elfogott adatok is használhatatlanok legyenek a támadók számára. Ez különösen fontos, mivel a titkosítás egyre elterjedtebbé válik, ami a hagyományos forgalom-ellenőrzési módszerek hatékonyságát csökkenti.
A kulcskezelés egy másik lényeges elem. A központosított rendszereknek minden felhasználóhoz és munkamenethez egyedi titkosítási kulcsokat kell generálniuk, ezeket a kulcsokat biztonságosan tárolniuk, és rendszeresen cserélniük kell. A rossz kulcskezelés még a legerősebb titkosítási protokollokat is alááshatja.
„A zéró bizalom valódi célja magának az adatnak a biztosítása kell, hogy legyen.”
– Tim Freestone, Kiteworks
Ennek hatékony megvalósításához a szervezeteknek több lépést kell tenniük: le kell tiltaniuk az elavult protokollokat, mint például az SSL 3.0 és a TLS 1.0, konfigurálniuk kell a szervereket úgy, hogy csak erős titkosítócsomagokat használjanak, és biztosítaniuk kell, hogy a digitális tanúsítványokat megbízható hitelesítésszolgáltatók ellenőrizzék. Ezek az intézkedések segítenek megelőzni a visszaminősítési támadásokat, ahol a támadók a rendszereket gyengébb titkosítási módszerek használatára kényszerítik.
Ezekkel a gyakorlatokkal a Zero Trust hálózatok megtartják alapelvüket: nincs implicit bizalom, még a belső forgalomban sem. Akár az irodából, otthonról vagy nyilvános helyről férnek hozzá az alkalmazottak az erőforrásokhoz, ugyanolyan szintű titkosítás védi a kommunikációjukat. Ez biztosítja, hogy az adatbiztonság független legyen a helyszíntől vagy a hálózat megbízhatóságától, tökéletesen összhangban a Zero Trust filozófiájával.
A végponttól végpontig terjedő titkosítás megvalósításának lépései a zéró bizalomban
A teljes körű titkosítás zéró bizalom keretrendszeren belüli sikeres megvalósításához a szervezeteknek gyakorlatias, lépésről lépésre haladó megközelítésre van szükségük. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a titkosítás alkalmazását az összes adatfolyamra, így nem maradnak védelmi hiányosságok. A folyamat három kulcsfontosságú fázisból áll, amelyek együttes végrehajtása szilárd biztonsági alapot teremt, miközben a sebezhetőségeket is kezeli.
A jelenlegi infrastruktúra felmérése
Mielőtt belevágnánk a titkosítás telepítésébe, elengedhetetlen a meglévő beállítás megértése. Kezdjük az összes hálózati komponens és azok interakciójának katalogizálásával. Ez a lépés biztosítja, hogy a titkosítás megvédje az adatokat a rendszerek közötti áramlás során.
Ezután azonosítsa a legfontosabb eszközeit – gondoljon az ügyféladatbázisokra, a pénzügyi nyilvántartásokra, a szellemi tulajdonra és más érzékeny alkalmazásokra. Ezek az eszközök alkotják a „védelmi felületet”, és a titkosítás bevezetésekor a legfontosabb prioritásnak kell lenniük. Az adatfolyamok feltérképezése ugyanilyen fontos. Dokumentálja az adatai minden útvonalát, a létrehozástól és a tárolástól a törlésig, és fordítson különös figyelmet azokra a pontokra, ahol átlépik a hálózati határokat, vagy kölcsönhatásba lépnek különböző alkalmazásokkal.
Vegye számba jelenlegi biztonsági intézkedéseit, beleértve a titkosítási protokollokat, a hozzáférés-vezérlést, megfigyelő eszközök, és hitelesítési rendszerek. Tekintse át a biztonsági naplókat, az incidensjelentéseket és a megfelelőségi auditokat, hogy megállapítsa, mi működik, és hol van szükség fejlesztésekre. Vonja be az informatikai, a megfelelőségi és az üzleti egységek kulcsfontosságú érdekelt feleit annak biztosítása érdekében, hogy a titkosítás összhangban legyen a működési és szabályozási igényekkel.
Miután tiszta képet kapott az infrastruktúrájáról és a kockázatokról, magabiztosan léphet tovább az univerzális titkosítás megvalósításával.
Titkosítás telepítése az összes adatrétegen
Az értékelés befejezése után a következő lépés a titkosítás következetes alkalmazása az összes adatállapotban. Kezdje az adatok érzékenység szerinti osztályozásával, és inaktív állapotban történő titkosításával robusztus módszerekkel, például AES-256-tal. A biztonság fokozása érdekében automatizálja a kulcscserét, amikor csak lehetséges. Győződjön meg arról, hogy az adatbázisok, fájlrendszerek, biztonsági mentések és egyéb tárolási összetevők mind titkosítva vannak.
Az átvitt adatokra is ugyanilyen figyelmet kell fordítani. Használjon erős protokollokat, például a TLS 1.3-at a webes kommunikációhoz és az IPsec-et a webhelyek közötti kapcsolatokhoz. E-mail és fájlátvitel esetén ragaszkodjon a titkosított protokollokhoz, és tiltsa le az elavult protokollokat a sebezhetőségek minimalizálása érdekében.
A használatban lévő adatok esetében az alkalmazásszintű titkosításra és a hálózat szegmentálására kell összpontosítani. A mikroszegmentálás különösen hatékony, mivel a hálózatot elszigetelt zónákra osztja, így a támadók számára nehezebbé válik a laterális mozgás egy esetleges incidens esetén.
Központosítsa a kulcskezelést hardveres biztonsági modulok (HSM) használatával a kritikus kulcsokhoz. Hozzon létre egyértelmű eljárásokat a kulcs-helyreállításra a biztonság folytonosságának biztosítása érdekében, még vészhelyzetek esetén is.
Végpontok ellenőrzése és hitelesítése
Az utolsó fázis biztosítja, hogy a hálózathoz hozzáférő minden eszköz és felhasználó megfeleljen a biztonsági szabványoknak. A zéró bizalom elvei előírják, hogy egyetlen végpontot sem szabad alapértelmezés szerint megbízhatónak tekinteni. Kezdje a többtényezős hitelesítés (MFA) bevezetésével minden felhasználó számára. Használjon végpont-észlelési és -válasz (EDR) eszközöket az eszközök megfelelőségének monitorozásához, és támaszkodjon az egységes végpont-kezelési (UEM) platformokra a biztonsági szabályzatok átfogó betartatásához.
Az identitás- és hozzáférés-kezelő (IAM) rendszereknek minden platformon hitelesíteniük kell a felhasználókat, biztosítva, hogy a visszafejtési kulcsokhoz csak az ellenőrzött személyek férhessenek hozzá. A tanúsítványalapú hitelesítés tovább erősíti az eszközazonosítást, és kulcsfontosságú, hogy a tanúsítványok időben történő megújításához vagy visszavonásához megfelelő folyamatok álljanak rendelkezésre.
Meglepő módon a végponti eszközök 48%-jét az informatikai csapatok gyakran nem veszik észre. Ennek ellensúlyozására rendszeres automatizált ellenőrzéseket kell végezni az eszközök megfelelőségének és a tanúsítványok érvényességének ellenőrzésére. Azonnal foglalkozzon a hiányosságokkal, hogy megőrizze a zéró bizalom környezetének integritását és a végpont-ellenőrzés erős legyen.
sbb-itb-59e1987
Gyakorlati tanácsok a végponttól végpontig terjedő titkosítás kezeléséhez zéró bizalom esetén
Miután beállította a titkosítást a Zero Trust keretrendszerben, annak erősségének megőrzése folyamatos frissítéseket, monitorozást és szigorú hozzáférés-vezérlést igényel. Ezek a bevált gyakorlatok segítenek biztosítani, hogy a titkosítás biztonságos és hatékony maradjon.
Rendszeresen frissítse a titkosítási protokollokat
A titkosítás nem egy „beállítom és elfelejtem” megoldás. Ami tavaly működött, az most sebezhetőségeket rejthet. A lépéstartás érdekében a titkosítás frissítéseit folyamatosan prioritásként kell kezelni.
- Negyedévente felülvizsgálja a protokollokatRendszeresen értékelje a TLS verzióit, a rejtjelcsomagokat és a kulcshosszúságokat. Az automatizálási eszközök egyszerűsíthetik a frissítéseket és azonnal jelezhetik a sebezhetőségeket, amint felfedezik azokat.
- Használjon riasztásokat és kezelőeszközöket: Automatikus értesítések beállítása a következőhöz: biztonsági figyelmeztetések a titkosító eszközeivel kapcsolatban. A konfigurációkezelő eszközök segíthetnek a frissítések hatékony eljuttatásában a rendszerekre.
- Tesztelés a telepítés előttA titkosítási módosításokat mindig egy előzetes tesztelési környezetben tesztelje, hogy elkerülje a zavarokat. A zéró bizalom keretrendszerének auditjainak hozzáférés-vezérlési felülvizsgálatokat is tartalmazniuk kell, hogy biztosítsák a szabályzatok hatékonyságának fenntartását.
A titkosítási frissítések aktív kezelésével szilárd alapot teremthet a biztonságos forgalomfigyeléshez.
Titkosított forgalom monitorozása és elemzése
Mivel közel 90% hálózati forgalom titkosítva van, a titkosított adatok biztonság vagy adatvédelem veszélyeztetése nélküli monitorozása minden eddiginél fontosabb. A hagyományos visszafejtési módszerek gyakran kudarcot vallanak, de az újabb megközelítések, mint például a titkosított forgalomelemzés (ETA), előrelépést jelenthetnek.
Az ETA a forgalmi minták, a kapcsolatok viselkedésének és a csomagok időzítésének elemzésével működik a fenyegetések észlelése érdekében – dekódolás nélkül. Ez kulcsfontosságú, mivel a 2021 második negyedévében észlelt rosszindulatú programok 91,5%-ja HTTPS-titkosítású kapcsolatokon keresztül történt.
„A rosszindulatú tartalmak forgalom visszafejtése nélküli észlelésének képessége egyre fontosabbá válik a vásárlók számára… és ez hamarosan kötelező funkciónak minősül majd az NDR-vásárlók számára.” – Gartner
Így figyelheti hatékonyan a titkosított forgalmat:
- Célzott SSL-ellenőrzés: Csak olyan forgalmat dekódol, amely megfelel bizonyos kockázati kritériumoknak, például ismeretlen domaineknek vagy magas kockázatú kategóriáknak. Ez csökkenti a feldolgozási igényeket, miközben megőrzi a biztonságot.
- Használja ki a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulástEzek az eszközök képesek a szokatlan kommunikációs mintázatok észlelésére és a nulladik napi fenyegetések azonosítására, még akkor is, ha az adatok titkosítva maradnak.
- Védje az érzékeny adatokatA megfelelőség biztosítása érdekében titkosítsa az egészségügyi, banki és egyéb bizalmas forgalmat.
Ez a megközelítés egyensúlyt teremt a biztonság, a teljesítmény és az adatvédelem között, összhangban a zéró bizalom filozófiájával.
Legkisebb jogosultságú hozzáférési modell használata
A legkevésbé jogosultságos modell a titkosításkezelés sarokköve a zéró bizalom környezetekben. A hozzáférési jogok korlátozásával csökkentheti annak kockázatát, hogy a támadók a privilegizált hitelesítő adatokkal behatoljanak a hálózatába.
- Kiemelt fiókok naplózása: Azonosítsa és távolítsa el a szükségtelen rendszergazdai jogosultságokat. Világosan válassza szét a rendszergazdai fiókokat a normál felhasználói fiókoktól, és csak akkor adjon meg emelt szintű jogosultságokat, ha feltétlenül szükséges.
- Ideiglenes hozzáférés JIT-telJust-in-time (JIT) hozzáférés implementálása a titkosítási kulcsok kezeléséhez. Ez ideiglenes hozzáférést biztosít automatikus lejárattal, csökkentve a potenciális visszaélések esélyét.
- Kiemelt tevékenységek figyeléseFigyeljen minden olyan műveletre, amely titkosítási kulcsokat vagy kritikus biztonsági konfigurációkat érint. Ez segíthet megelőzni mind a rosszindulatú tevékenységeket, mind a véletlen hibákat, különösen mivel a véletlen törlés a SaaS adatvesztés 70%-es arányát okozza.
- Szegmentáld a hálózatodatA titkosítási kulcsok tárolására és kezelésére szolgáló rendszerek elkülönítése az általános hálózati forgalomtól. Így ha egy szegmens veszélybe kerül, a többi biztonságban marad.
- Rendszeresen ellenőrizze az engedélyeketTávolítsa el az elavult vagy szükségtelen hozzáférési jogokat a rendszer karcsúsítása és védelme érdekében.
Használata Serverion Hosting megoldások a jobb biztonságért
Egy erős Zero Trust hálózat kiépítése egy olyan tárhelyinfrastruktúrával kezdődik, amely prioritást élvez a titkosítás és a folyamatos ellenőrzés terén. A Serverion tárhelymegoldásai úgy vannak kialakítva, hogy támogassák a végponttól végpontig terjedő titkosítást, tökéletesen illeszkedve a Zero Trust alapelveihez. Ezek a funkciók kéz a kézben működnek a korábban tárgyalt titkosítási stratégiákkal, biztonságosabb és ellenállóbb keretrendszert hozva létre.
SSL tanúsítványok az adatátvitel biztonságához
SSL tanúsítványok a zéró bizalom környezetekben a biztonságos kommunikáció kritikus elemei, biztosítva az adatok védelmét a végpontok közötti átvitel során. Az IT-biztonsági vezetők 96% százaléka felismerte, hogy a nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI) elengedhetetlen a zéró bizalom hálózati architektúrához, így a megbízható... SSL tanúsítványok nem alkuképes.
A Serverion SSL tanúsítványai megerősítik a Zero Trust „soha ne bízz, mindig ellenőrizz” elvét. Az ő Domain-érvényesítési SSL-tanúsítványok, már évi $8-tól kezdődően, egy fontos hitelesítési réteget adnak hozzá, amely a hálózati erőforrásokhoz való hozzáférés megadása előtt ellenőrzi mind az eszköz, mind a felhasználó személyazonosságát.
Minden kapcsolat hitelesített és titkosított, több ellenőrzőpontot hozva létre az infrastruktúrán. Ráadásul az automatizált tanúsítványkezelés leegyszerűsíti a megújításokat és frissítéseket, minimalizálva a lejárt tanúsítványok kockázatát, amelyek sebezhetővé tehetik a rendszert. A Serverion globális infrastruktúrája támogatja az elosztott Zero Trust telepítéseket is, biztosítva az egységes biztonsági szabályzatokat és a hatékony adatútválasztást a különböző régiók között.
Felügyelt tárhely az erős adatbiztonságért
Kiszolgálás menedzselt hosting szolgáltatások biztosítják a zéró bizalom hálózatokhoz szükséges biztonságos alapot. Azzal a feltételezéssel működnek, hogy minden szerver, alkalmazás és adattár potenciális kockázatot jelenthet, ezért az állandó monitorozás prioritást élvez.
Ez a tárhelykörnyezet végponttól végpontig terjedő titkosítást támogat azáltal, hogy minden állapotban – akár átvitel, akár tárolás alatt, akár használat közben – védelmet nyújt az adatoknak. A folyamatos monitorozás a titkosított forgalmat szokatlan minták után kutatva vizsgálja, segítve a potenciális fenyegetések azonosítását a titkosítás veszélyeztetése nélkül. Ez a proaktív megközelítés összhangban van a zéró bizalom által megkövetelt folyamatos ellenőrzéssel.
A legkisebb jogosultságok elvét hatékonyan valósítják meg a Serverion felügyelt tárhelyszolgáltatásának részletes hozzáférés-vezérlésével. Azzal, hogy a felhasználók és alkalmazások csak a valóban szükséges erőforrásokhoz férhetnek hozzá, a támadási felület jelentősen csökken.
Ezenkívül az automatizált biztonsági mentési folyamatok és a biztonságos kulcskezelés beépülnek a Serverion szolgáltatásaiba. Mivel a szervezetek 95% része többször is adatvédelmi incidenst tapasztal, a megbízható biztonsági mentési és helyreállítási intézkedések elengedhetetlenek mind a biztonság, mind az üzletmenet folytonosságának fenntartásához.
Az SSL-tanúsítványok és a Serverion felügyelt tárhelye együttesen erősítik a Zero Trust védelmet, robusztus titkosítást biztosítva, miközben fenntartják a hálózaton belüli nagy teljesítményt.
Következtetés
A végponttól végpontig terjedő titkosítás (E2EE) integrálása a zéró bizalom keretrendszerbe átalakítja a szervezetek legfontosabb erőforrásainak – az adatoknak – a védelmét. Azáltal, hogy az információkat minden szakaszban titkosítják – legyen szó tárolásról, továbbításról vagy aktív használatról –, a vállalkozások többrétegű védelmet biztosítanak, amely akkor is erős, ha más védelmi intézkedések kudarcot vallanak.
A számok magukért beszélnek: 63% szervezetek a kiberfenyegetések egyre növekvő száma miatt zéró bizalom stratégiákat alkalmaztak. Az E2EE kulcsszerepet játszik itt, nemcsak az adatok védelmében minden államban, hanem az érdekelt felek bizalmának erősítésében is. Még ha a támadóknak sikerül is behatolniuk a hálózatba, a titkosítás biztosítja, hogy ne férhessenek hozzá vagy ne használhassák ki az érzékeny információkat. Ez a megközelítés megalapozza a proaktívabb biztonsági intézkedéseket.
A biztonsági szint fenntartása érdekében a szervezeteknek ébernek kell maradniuk. A protokollok rendszeres frissítése, a titkosított forgalom monitorozása olyan eszközökkel, mint a Deep Packet Inspection, és a minimális jogosultságú hozzáférés érvényesítése minden ponton elengedhetetlen gyakorlatok. Ezek a lépések a zéró bizalom elveivel kombinálva rugalmas biztonsági helyzetet hoznak létre.
Az E2EE és a Zero Trust párosításának előnyei túlmutatnak a védelemen. Ez a kombináció segít megfelelni a szabályozási követelményeknek, mint például a GDPR és a HIPAA, minimalizálja a támadási felületeket a mikroszegmentáció révén, és támogatja a biztonságos távmunkát és a felhőműveleteket. A robusztus titkosítási és tárhelyinfrastruktúrába való befektetés csökkenti a behatolási kockázatokat és erősíti az üzletmenet-folytonosságot.
GYIK
Hogyan javítja a végponttól végpontig terjedő titkosítás az adatbiztonságot egy zéró bizalommal működő hálózatban?
A végponttól végpontig terjedő titkosítás (E2EE) új szintre emeli az adatbiztonságot a zéró bizalom hálózatokban. Biztosítja, hogy az információk titkosítva maradjanak a létrehozásuk pillanatától egészen addig, amíg a címzett kezébe nem kerülnek. A régebbi titkosítási módszerekkel ellentétben, amelyek csak akkor védik az adatokat, amikor azok nyugalmi állapotban vannak (pihennek) vagy mozgásban vannak (továbbítás alatt), az E2EE garantálja, hogy csak a megfelelő visszafejtési kulccsal rendelkező címzett férhet hozzá az információkhoz.
Ez a módszer tökéletesen illeszkedik a zéró bizalom filozófiájához „Soha ne bízz, mindig ellenőrizz.” Minimalizálja a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, még akkor is, ha valaki lehallgatja az adatokat, vagy azok egy feltört szerverre kerülnek. Azzal, hogy a lehallgatott adatokat teljesen olvashatatlanná és használhatatlanná teszi a támadók számára, az E2EE kulcsszereplővé válik az érzékeny információk védelmében, miközben megerősíti a zéró bizalom rendszerek biztonsági keretrendszerét.
Hogyan valósíthatnak meg a szervezetek végponttól végpontig terjedő titkosítást egy zéró bizalom hálózatban?
A teljes körű titkosítás zéró bizalom keretrendszeren belüli megvalósításához a szervezeteknek számos kulcsfontosságú lépést kell megtenniük a robusztus biztonság biztosítása érdekében:
- Térképezze fel adatait és rendszereitKezdje azzal, hogy azonosítja, hogyan áramlanak az adatok a szervezetén keresztül, meghatározza a kritikus eszközöket, és felméri a jelenlegi biztonsági intézkedéseket. Ez segít meghatározni, hogy hol van a legnagyobb szükség titkosításra.
- Megerősített identitásvezérlésAlkalmazzon erős identitáskezelési gyakorlatokat, például többtényezős hitelesítést (MFA) és szerepköralapú hozzáférés-vezérlést. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy csak a jogosult személyek férhessenek hozzá az érzékeny adatokhoz.
- Titkosítás alkalmazása mindenholVédje adatait mind átvitel, mind tárolás közben erős titkosítási protokollok használatával. Ez biztosítja, hogy adatai védve maradjanak, függetlenül attól, hogy hol találhatók.
- Valós idejű aktivitásfigyelésHasználjon monitorozó eszközöket a felhasználók, az eszközök és az adathozzáférések folyamatos figyelésére. Ez lehetővé teszi a gyors észlelést és a reagálást, ha bármilyen potenciális fenyegetés felmerül.
- Rutinszerű auditok elvégzéseRendszeresen tekintse át biztonsági gyakorlatait, hogy megerősítse a szabályzatok és előírások betartását. Az auditok segítenek biztosítani azt is, hogy a titkosítási módszerei hatékonyak és naprakészek maradjanak.
Ezen lépések végrehajtásával a szervezetek fejleszthetik zéró bizalom architektúrájukat, és végponttól végpontig terjedő titkosítással fenntarthatják az érzékeny adatok biztonságát.
Miért elengedhetetlen a titkosítási protokollok frissítése és a titkosított forgalom figyelése egy zéró bizalom hálózatban?
A titkosítási protokollok naprakészen tartása elengedhetetlen a bizalmas adatok védelméhez egy zéró bizalom hálózatban. Mivel a kiberfenyegetések folyamatosan változnak, az elavult titkosításra való támaszkodás kiteszi rendszereit a behatolásoknak. A titkosítás rendszeres frissítése biztosítja, hogy az hatékony maradjon, megfeleljen a modern biztonsági szabványoknak, és védelmet nyújtson a jogosulatlan hozzáférés ellen.
Ugyanilyen fontos a titkosított forgalom szoros figyelemmel kísérése. Miközben a titkosítás védi az adatokat a kíváncsi szemek elől, fedezéket nyújthat a rosszindulatú tevékenységek számára is. A forgalmi minták és viselkedések figyelésével a szervezetek azonosíthatják a titkosított adatfolyamokban megbúvó potenciális fenyegetéseket. Ez a proaktív stratégia erősíti a biztonsági védelmet, biztosítva, hogy még a titkosított adatokat is aktívan vizsgálják a kockázatok szempontjából.
